• Kézzel faragott fedett pihenő
  • Alkony a ló hátán
  • Aranyló bálák
  • A kandalló melegénél

Aktuális

A Bakonyalja története és szépségei

Szeretném kicsit „mélyebben” is bemutatni szűkebb hazámat, a Bakonyalját, ahol már több, mint évtizede élünk, ami befogadott minket, mint „gyüttmenteket”, ahol falusi mindennapjaink zajlanak, ahová egyre több turista illetve szállóvendég is megtér a nagyobb városokból, kipihenni a városi zsongást. A földrajzi, növény és ásványtani ismereteket a szomszédos Döbrönte fiatal geotúra-vezetőjének tollából idézem, s remélem, egyre többen kapnak kedvet ahhoz, hogy vidékünket szakavatott túravezető irányításával is megismerjék. Lássuk, mivel is találkozhat az e vidékre látogató:

„Régen a Bakonyt, mint tájat, úgy hívták: Bakonyerdő. Nem csoda, hiszen a Bakony és az erdő két elválaszthatatlan fogalom. Veszprémtől Győrig, Mórtól Sümegig elnyúló hatalmas erdőségek húzódtak itt. Habár mára sokat veszített vadregényességéből, még mindig elmondható, hogy a Bakony az ország egyik legnagyobb, összefüggő erdőterületének hazája. Meredek falú szurdokvölgyei, erdővel borított bércei hajdanán betyárok tanyája volt.

Ganna a Bakonyalján fekszik. A tájat lankás dombok, legelőkkel és szántóföldekkel szabdalt erdők jellemzik. Mégis jelentős földrajzi határvonal ez a kistáj, mert ezek a 300-400 m tengerszint feletti magasságú dombsorok jelentik a Bakony és egyben a Dunántúli-középhegység kapuját a Kisalföld sík vidékei felől. Ez az adottság tükröződik a Bakonyalja éghajlatában is, hiszen itt mindig egy kicsit többet esik az eső, többet fúj a szél és hűvösebb van, mint a Kisalföldön, viszont még nem olyan zordak a viszonyok, mint a Bakonyban.

A mélyben a Bakonyra jellemző, a földtörténeti középkorból származó üledékes kőzetek (mészkő, dolomit) találhatók, ezek néhol elő is bukkannak (pl. a Döbröntei Várhegy). A felszínen jobbára a földtörténeti újkorból származó képződmények vannak, így a jégkorszaki eredetű lösz, a folyami eredetű kavics és homok.

Döbröntén mindenfelé találkozhatunk az ún. nummunális mészkővel. A nummuliteszek ősi egysejtűek voltak, a földtörténeti újkor eocén korában a melegvizű tengereket óriási, kőzetalkotó tömegben népesítették be. Nummus latinul pénzt jelent, és ezeket a szilárd, lencse alakú, néha több centiméter átmérőjű mészvázakat a népnyelv is krajcárnak nevezi. Több monda, legenda is kötődik hozzájuk. A legismertebb köztük a Szent László pénze keletkezésének mondája. A László király elől menekülő kunok pénzeiket eldobálták, hogy az azokat felszedő magyarok lemaradjanak az üldözésben. A pénzek azonban László király fohászára lapos kövekké változtak.

A Bakonyalja növény-és állatvilága a többezer éves emberi jelenlét miatt ma már csak részleteiben idézi az ősállapotokat. A eredeti növényzet errefelé szinte mindenütt a zárt, lombos erdő, melyet igazol az erdőtalajok jelenléte a mai szántókon és legelőkön is. A magasabb dombokat gyertyános tölgyesek, az alacsonyabbakat cseres-tölgyesek borították. Bükk csak elvétve, a völgyek alján és kisebb foltokban a platókon nőtt. A sík részeken kocsányos tölgyesek díszlettek.


A legelők és szántók az erdők rovására létesültek. Különösen igaz ez Döbröntére és a környező falvakra, mivel itt a síkságok felé ligetesedő, kevéssé zárt erdőket könnyen fel lehetett törni szántónak vagy legelőnek. Korábban is virágzott az állattartás, de a sváb telepesek idején egyre-másra létesültek újabb legelők. Erről tanúskodnak a Legelő, a Marhaállás helynevek (ezeket mára újra erdő borítja). A szomszédos Magyarpolányba, vagy Bakonyjákóra vezető utat lényegében erdő érintése nélkül lehetett régebben megtenni. Bevett szokás volt kihajtani a disznókat az erdőbe makkoltatni. A mezőgazdaság térnyerésével növekedett az irtásföldeken létrehozott szántók aránya is. A faanyagra az építkezéseknél, a hamuzsírfőzésnél, a faszén előállításnál volt szükség, és tüzifa gyanánt is sok erdőt vágtak ki. A helynevek ezt is megőrizték: Szénégető-árok, Hamuház. Az adatok alapján a XX. század elejére a mainál lényegesen kevesebb erdő állt a község környékén. A század második felében a döbröntei Kovács Laci bácsi, akkori fiatal kerületvezető erdész vezetésével sok millió csemetét ültettek el, míg újra erdőssé vált a falu környéke.”

Aktuális

Idén érkezett elkészültének kétszáz esztendős jubileumához a gannai Szent Kereszt Felmagasztalása-plébániatemplom. A nagy múltú épület amellett, hogy plébániatemplomként szolgál a helyiek számára, több mint félszáz Esterházynak is nyughelyet biztosít.

Petrik Iván pápai főlevéltárostól megtudtuk, az Esterházy család tatai uradalmi levéltárában található egy költségkimutatás a gannai Szent Kereszt Felmagasztalása-plébániatemplom és az Esterházy-sírbolt építéséről. Ebből jól követhető az építkezés menete, mely 1812-ben az előkészítési munkákkal indult, majd 1813-ban következett a kivitelezés megkezdése. A munkákat Charles Moreau francia építész tervei alapján végezték Josef Czehmaister és Franz-Josef Engel építőmesterek segítségével, valamint Josef Klieber szobrász közreműködésével.

A felső templomteret 1816-ban szentelték fel, tehát ekkor már állt az épület, és a kupola is elkészült – folytatja Petrik Iván. Ettől kezdve itt tartották a miséket, igaz, ekkor még egy ideiglenes faoltár állt a templomban. A ma is látható márványoltárt csak évekkel később, 1821-ben helyezték el itt.

Ismertek a ceremónia részletei

Az altemplom felszentelése 1818-ban történt meg, lényegében ekkor fejeződött be az építkezés. Ismertek a ceremónia részletei is: Matarényi Gábor pápai főesperes, csóti plébános szentelte fel az épületet, mellette pedig jelen voltak a környékbeli plébánosok, a pápai Esterházy-uradalom vezető tisztségviselői, a pápai huszárezred tisztjei. Nagygannáról 225 lakos, Kisgannáról pedig 90 lakos látogatott el a jeles eseményre, a grófi család azonban nem volt jelen. Petrik Iván hozzátette, ismeretes az is, hogy a későbbi években, 1818 és 1822 között további utómunkálatokat végeztek a templomnál, többek között díszítést és tereprendezést.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen Gannán kapott helyet a templom. A főlevéltáros szerint azért, mert az építtető család nem más volt, mint az Esterházyak ifjabb fraknói grófi ága, akiknek Pápa, Ugod és Devecser régiójában, Tatán, Cseklészen, illetve Mezőlakon voltak uradalmaik. Olyan helyet kerestek e birtokok valamelyikén, ahol egyrészt egyébként is építkezésre kerülne sor, másrészt pedig valamelyik uradalmi központjukhoz, azaz kastélyukhoz is közel esik. Így merült fel a devecseri plébániatemplom felújításának lehetősége, de a helyszín felmérése után elvetették ezt az ötletet, hiszen itt eleve alkalmazkodni kellett volna a már meglévő épülethez.
Ezt követően merült fel Ganna lehetséges helyszínként.

Korábban fatemplom állt a faluban

A település adottságai kedvezőnek bizonyultak, hiszen közel esett a pápai kastélyhoz, az új plébániatemplom építése pedig már a 18. század vége óta aktuális volt itt. – 1793-ból maradt fenn az első ismert kérvény, amelyben a gannai plébános új plébániatemplom építését kéri. Korábban fatemplom állt a faluban, ehelyett kellett egy szilárd szerkezetű templomot építeni. Ganna mellett szólt az is, hogy itt nem felújításról, hanem egy teljesen új templom építéséről volt szó, hiszen a korábbi fatemplomot elbontották. Nem kellett tehát alkalmazkodni egy már álló épülethez, azaz maradéktalanul megvalósíthatták az építtető és a tervező elképzeléseit – hangsúlyozta Petrik Iván.

A pápai főlevéltáros a templom különlegességeire is felhívta a figyelmet. A gannai Szent Kereszt Felmagasztalása-plébániatemplom építészeti előképe a római Pantheon. Nem annak kicsinyített mása, de a hangsúlyos kupolaszerkezet, a kupola belső díszítőfestése – ami a Pantheon kupolájának a belső díszítését idézi – bizonyítja, hogy van köze egymáshoz a két épületnek. További érdekesség a kettős funkció, hiszen az épület plébániatemplom és családi temetkezőhely is egyben.

Petrik Iván kiemelte, Európában egyedülállónak számít az altemplom kerek oltárára helyezett kettős korpuszú kereszt is. Így két irányba lehet misézni egyszerre: az élőkért és a halottakért. Emellett 1863-ban IX. Pius pápától a templom mindkét oltára kiváltságot kapott: mindazok, akiknek a lelki üdvéért misét mondtak ezeknél az oltároknál, teljes bűnbocsánatban részesültek.

Kiemelt jelentőséggel bír

Nagy Ottótól, Ganna polgármesterétől megtudtuk: a plébániatemplom – vagy ahogy sokan emlegetik, az Esterházy-mauzóleum – kiemelt jelentőséggel bír a településen, mindemellett pedig az Esterházy család több mint félszáz tagjának biztosít nyughelyet az altemplom kriptája.

Tavaly pályázati támogatás útján megújult a templomba vezető külső feljáró egyik oldala. A rekonstrukcióra 4,4 millió forintot nyert el az Emberi Erőforrások Minisztériumától a helyi katolikus egyházközség. Az épület kétszáz éves voltát tekintetbe véve azonban bőven lenne még tennivaló.

A cikk a veol. október 18-i számában jelent meg.

 

Falusi vakáció: 2018. nyári szabad időpontjaink

- július 8. (1 éj)

- július13-24. (11 éj)

- július 26-30-ig (4 éj)

- augusztus 5. (1 éj)

- augusztus 14-17. (3 éj)

- augusztus 20-25. (5 éj)

- augusztus 28-szept. 5. (8 éj)

Aktuális

Radnóti Miklós: Március

Lúdbőrzik, nézd a tócsa, vad

vidám, kamaszfiús

szellőkkel jár a fák alatt,

s zajong a március.

A fázós rügy nem bújt ki még,

hálót se sző a pók,

de futnak már a kiscsibék,

sárgás aranygolyók.

-------FIGYELEM!-------

A december 31-ig beregisztrált foglalásokra még az idei, 2017-es árak érvényesek!

Érdemes most lefoglalni a jövő évi pihenést a Bodzás Vendégházban!

faragott lófej a kandalló párkányán

 
Bodzás Vendégház Ganna